Lelőhely:
Egykor Bereg megye, ma Ukrajna Szvaljava, a Latorca folyó völgyében. Ez az ősi útvonal, amely a Kárpátok legfontosabb átjáróját, a Vereckei hágót Munkáccsal, Beregszásszal, Ungvárral összeköti.

Meglelése:
1870. június 24-én Lehocky Tivadar kutatóárok ásása közben rátalált a lovassírra, mely a negyedik megmentett honfoglalás kori temetkezés. A koponya mellől került elő a tarsolylemez, a hosszanti tengelye mentén kisé félkörívűen meghajolva, amelyet Lehoczky még süvegdísznek vélt. A lemez mellett nemezfoszlányokat, haj vagy prém maradványait figyelte meg.

Anyaga:
Aranyozott ezüstlemez.

Mérete:
125x113 mm.

Műhelymunka:
A lemez peremére kannelírozott ezüstszalagot erősítettek. Az előrajzolt minta vonalait keskeny élű véső ütögetésével készítették. A lemez teljesen lapos. Az ún. „hármas pont" az egyik közép-ázsiai, szogdiai ötvösműhely sajátsága volt. Valószínű, hogy a felső öntvénysorral a sima bőrtarsolyok rátétdíszeit akarták utánozni. A lemez felületén a hátteret dúsan aranyozták, a mintákat az ezüst fehér színében hagyták meg. A lemez hátoldalán halványan kivehetők a mintázat rajzának egyes részletei. Az ezüst nittszegek elkalapált végei alatt alátétlemezek vannak, melyek a tarsoly fedelére történő biztonságos felerősítést szolgálták.

Képi világ:
Az öt ezüstszegecs feje háromféle levélmintát formáz. A lemez mintázata a galgóczi lelettel mutat rokonságot. A három függőleges sort alkotó palmetták itt is végtelen hálót alkotnak. Más azonban a felület megmunkálása. A palmetták hármas tagolású vízszintes leveleinek a belső sávját, a függőleges leveleknek pedig a keretező sávját párhuzamos ferde vonalakkal töltötték ki. A palmettalevelek visszakanyarodó levélcsúcsát és az erezet vonalait kerek beütött ponttal zárták le. A vízszintes levelek középütt futó vonalát nem egyetlen ponttal zárták le, hanem kissé lejjebb a vonal mellett kétoldalt még egy-egy poncot ütöttek bele. Ez az ún. „hármas pont". A végtelen hálót a minta kétoldali lezárása szemlélteti. A lemez egyedülálló díszítőeleme a felső szegélyhez szegecselt, bojtokat utánzó öntött veretsor. Ez négy háromtagú és egy fél tagból álló ezüstöntvény. Rajtuk fölül pontsorral díszített gyöngyözött szalag fut.

Díszítése párhuzamba vonható a eperjeskei 2. tarsolylemezzel is.

Használat:
A tárgy felületén és peremén látható erős kopásnyomok és sérülések a hosszú használat nyomat őrzik. A lemezt valószínűleg nemezből készült tarsolyra erősítették. Így értelmezhetővé válik a felső díszítőszegély alkalmazása.

Leltárba vette:
Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest - 148/1870.5.

Irodalom:
Pulszky 1891, 14, 19.; Hampel 1900, 707-708.; 1904, 110-112.; 1905, II. 593. III, Taf. 400/3, 401/1.; Lehoczky 1912, 84.; Fettich 1935, 15.; 1937, 78, LIV-LV. t.; 194, 12-13, 8. t.; László 1943, 23, VI. t.; 1970, 64, 169. kép; 1970a, Fig. 169.; Dienes 1970, 38.; 1972, 60, 4. t.; 1972a, Fig. 4.; 1975, 97.; 1976, 101.; Kresz 1978, 344-346.; 1979, 62-66.

A tarsolylemez rendelhető barna és fekete tarsolyon egyaránt!



A tarsolyokat meg lehet rendelni színezüst illetve arany tarsolylemezzel is! Ilyenkor egyedi árat állapítunk meg.
A nemesfém lemezekre árajánlatot e-mailben lehet kérni!